Facebook oldalunk

 

Frissítések:
Megindítottuk a pénztár Facebook oldalát,

amelyet a fenti linkre kattintva is elérhet.

Kérjük, kövesse az oldalt, érdekes, hasznos

információkat tartalmaz!
2014. 11. 05. Módosítottuk a Pénzmosás elleni

szabályzatunkat

2015. 01. 22. Módosult a Panaszügyek Kezelésének

Szabályzata az új ügyfélszolgálati melléklettel

2015. 02. 23. Frissítettük és bővítettük a Gyakori kérdések menüpontot.

2015. 03. 13. A küldöttközgyűlés módosította pénztárunk alapszabályát.

2015. 09. 16. Módosult a Tagi kölcsön Kezelési Szabályzat, technikai pontosításokkal.

2016. 01. 01. Módosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény

2016. 05. 20. A küldöttközgyűlés elfogadta a pénztár 2015. évi beszámolóját, módosította az alapszabályt és a VPR szabályzatot, elfogadta a pénzügyi tervet és személyi kérdésekben döntött.

2016. 08. 01. Életbe lép az új Szolgáltatási és Kifizetési Szabályzat. Egyes nyomtatványok emiatt megváltoztak.

2016. 08. 31. Az Igazgatótanács módosította a Befektetési Politikát

2016. 09. 09. A küldöttközgyűlés módosította a VPR szabályzatot

Gyakori kérdések

Tartalom:

 

Milyen bankszámlaszámra kell utalnom a többlet befizetéseimet?

 

A befizetett tagdíjakból mennyi kerül a pénztártag egyéni számlájára?

 

Melyek az igénybe vehető adókedvezmények?

 

Ha a munkáltató hozzájárulást fizet az önkéntes nyugdíjpénztárba a pénztártag részére, az után jár adó-visszatérítés?

 

A munkáltatótól kapott adományt milyen közteherviselési kötelezettség terheli?

 

Mennyi tagi kölcsönt igényelhetek és milyen feltételekkel?

 

Hogyan léphetek át a Bizalom Nyugdíjpénztárba?

 

Mi a teendő adatváltozás esetén?

 

Hogyan tudom egyenlegemet lekérdezni?

 

Mennyi idő után férhetek hozzá az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításhoz a tagság fenntartásával?

 

Mikor szüntethetem meg a tagságomat?

 

https://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gifNyugdíjas kifizetés adóköteles-e?https://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gif

 

Mi történik, ha nem telt le a 10 év, ezért a tagságomat nem szüntethetem meg, de nem tudom a tagdíjat fizetni?

 

Hány választható portfóliót működtet a Bizalom Nyugdíjpénztár?

 

Mikor lehet portfóliót választani?

 

Hogyan tudom megnézni, melyik portfólióban van a pénzem?

 

Mi az ÉK? (Értékelési Különbözet)

 

Mi a (befektetési) portfolió?

 

Mi a befektetési politika?

 

Mi a (befektetési) portfolió kockázata?

 

Mi az árfolyamindex?

 

Mi a referenciaindex?

 

Mi a különbség a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár között?

 

 

  1. Milyen bankszámlaszámra kell utalnom a többlet befizetéseimet?

Bankszámlaszám:            K&H Bank Zrt. 10200964-20221713

 

  1. A befizetett tagdíjakból mennyi kerül a pénztártag egyéni számlájára?

A Bizalom Nyugdíjpénztár megosztási arányai:

Egységes tagdíj: 5.000.-Ft/hó.

 

Összeg

Fedezeti tartalék

Működési tartalék

Likviditási tartalék

0-96.000,- Ft/év-ig

94%

5,9%

0,1%

96.001,- Ft/év - től

98%

2,0%

0,0%

 

Minden új pénztártag esetén, - akár átlépéssel, akár pénztári átalakulással, akár új belépéssel vagy más módon jön létre a tagsági jogviszony - az első két hónapban a tagdíj befizetés 100 %-ban a fedezeti tartalékba kerül.

 

  1. Melyek az igénybe vehető adókedvezmények?

 

  1. az egyéni befizetés után 20%-os adó-visszatérítés jár, (ennek maximuma 2014-ben 150 eFt),
  2. az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlája az Ön választásának megfelelő portfolióban kerül befektetésre, melynek hozama mentes a kamatadó és az egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség alól,
  3. a 10 év várakozási idő letelte után a hozam adó-és járulékmentesen felvehető,
  4. az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlán felhalmozott megtakarítás adómentesen és illetékmentesen örökölhető, illetve kedvezményezhető.

 

  1. Ha a munkáltató hozzájárulást fizet az önkéntes nyugdíjpénztárba a pénztártag részére, az után jár adó-visszatérítés?

Nem. Az adó-visszatérítés az egyéni befizetések után, illetve a munkáltatótól, egyéb támogatótól kapott adományok, támogatások után vehető igénybe.

https://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gif

  1. munkáltatótól kapott adományt milyen közteherviselési kötelezettség terheli?

A munkáltatótól kapott támogatás munkavállaló/pénztártag számára egyéb jövedelem, amelynek 78%-a után személyi jövedelem adó (16%) és egészségügyi hozzájárulás (27%) fizetési kötelezettsége keletkezik.

 

  1. Mennyi tagi kölcsönt igényelhetek és milyen feltételekkel?

Tagi kölcsön 3 éves pénztári tagság után, az egyéni számla max.30%-a erejéig, 6 hónap v. 1 éves futamidőre egy összegben, vagy részletfizetéssel, a jegybanki alapkamat +5% kamattal vehető fel. Igénylőlapunk beküldését követően a tagi kölcsön igénylést az IT Elnöke elbírálja, mely után 2 példányban kiküldjük a kérelmező számára a szerződést aláírásra. Az aláírt szerződés Pénztárunkhoz való beérkezést követen kerül átutalásra az igényelt összeg az eljárási díj 3.000,- + utalási költség levonása után. Az általunk is aláírt szerződés 1 példányát visszapostázzuk a pénztártag részére.

 

Nem nyújtható tagi kölcsön:

  • A tagi lekötést foganatosító tagnak a lekötés időtartama alatt

  • Abban az esetben, ha a tag kilépési, vagy átlépési szándékát a pénztárnak korábban bejelentette

  • Abban az esetben, ha a tagnak még régi kölcsön tartozása van

  • Ha a tag korábban felvett tagi kölcsönét nem fizette vissza, és a pénztár a hátralékot az egyéni nyugdíjszámlával szemben érvényesítette.

  • Ha a tagnak 6 hónapnál hosszabb tagdíjelmaradása van.

 

Ha a pénztártag a kölcsön nem fizeti vissza, a pénztár levonja a tartozás és késedelmi kamat összegét a pénztártag egyéni számlájáról. A vissza nem fizetett tagi kölcsön és annak normál és késedelmi kamatterhei összevonandó jövedelemnek minősülnek, SZJA és EHO fizetési kötelezettséggel járnak, melyeket a pénztártagnak kell teljesítenie.

 

  1. Hogyan léphetek át a Bizalom Nyugdíjpénztárba?

A honlapon található átlépési nyilatkozat kitöltésével és a nyilatkozat pénztár részére történő megküldésével.

  1. Mi a teendő adatváltozás esetén?

Pénztárunknál írásban továbbá az egyéni tagi ügyfélszolgálat menüpont segítségével tudja bejelentett adatait módosítani. Az adatmódosítására formanyomtatvány áll rendelkezésre, melyek letölthetők a honlapról.

https://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gif

  1. Hogyan tudom egyenlegemet lekérdezni?

Egyéni számlájának egyenlegét és számlaforgalmát a tagsági számának felhasználásával lehetősége van a honlapon az Egyéni tagi ügyfélszolgálat menüpontban lekérdezni.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a lekérdezett egyenleg nem egyezik meg a lekérdezés napjának egyenlegével, hanem az azt megelőző utolsó jóváírt negyedévi hozam, illetve értékelési különbözet szerinti összeget mutatja.

https://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gif

  1. Mennyi idő után férhetek hozzá az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításhoz a tagság fenntartásával?

A pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott összeghez legkorábban a 10 éves várakozási idő letelte után juthat hozzá. A megtakarítás hozamrésze adó és járulékmentesen, a tőkerész adóköteles egyéb jövedelemként, egészségügyi hozzájárulás megfizetése mellett vehető fel. A tagsági viszony megtartása mellett kifizetés legfeljebb háromévente egy alkalommal teljesíthető.

https://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gif

  1. Mikor szüntethetem meg a tagságomat?

Tagsági jogviszony megszüntetésére a 10 év várakozási idő letelte után, vagy a nyugdíjkorhatár elérése után van lehetőség.

https://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gifhttps://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gif

  1. Nyugdíjas kifizetés adóköteles-e?

2013. január 1-je előtti tagsági jogviszony kezdet esetén a kifizetés adómentes, ha a tagsági jogviszony a teljesítés évét megelőző harmadik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett. 2013. január 1-jét követő tagsági jogviszony létesítését követően a kifizetés akkor adómentes, ha a tagsági jogviszony a teljesítés évét megelőző tízedik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett.

https://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gifhttps://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gifhttps://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gifhttps://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gif

  1. Mi történik, ha nem telt le a 10 év, ezért a tagságomat nem szüntethetem meg, de nem tudom a tagdíjat fizetni?

Tagsági jogviszony a 10 éves várakozási idő előtt csak a nyugdíjkorhatár elérésekor szüntethető meg. A tagdíjfizetés megszűnése, felfüggesztése esetén az egyéni számla hozamából levonásra kerül a mindenkori egységes havi tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó része, ami 2015-ben maximum havi 300.-Ft.

https://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gifhttps://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gif

  1. Hány választható portfóliót működtet a Bizalom Nyugdíjpénztár?

A Bizalom Nyugdíjpénztár három különböző portfoliót képzett a pénztártagok megtakarításaiból. Minden egyes pénztártag önállóan dönthet arról, hogy ő melyik portfoliót választja, illetve ha nem választ, akkor a Pénztár sorolja be őt (az egyéni számláját) a törvény előírásai szerint az egyik portfolióba.

A három kialakított portfolióhoz eltérő befektetési politikák tartoznak, ennek megfelelően az egyes portfolióknak a kockázatai és a várható hozamai is különböznek egymástól. Ezek:

 

Hagyományos: A befektetés döntően állampapírokban van, a gyarapodás ingadozásmentes, a hozam kisebb, de biztos, a kockázat kicsi.

 

Kiegyensúlyozott: A befektetés nagyrészt állampapírokban van. A kockázatosabb, de nagyobb hozamú részvények viszont már olyan arányt képviselnek, hogy hosszú távon már érzékelhetően javítják az összhozamot.

 

Dinamikus: A befektetés összetételében a részvények játszhatják a kulcsszerepet. A részvények ingadozását csillapítja az állampapírok kiegyensúlyozottsága. Amikor hosszútávról van szó, akkor elsősorban erről a portfólióról van szó, tehát itt igaz, hogy hosszú távon nagyobb a hozam.

https://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gif

  1. Mikor lehet portfóliót választani?

Évente egyszer, minden év december 10-ig a honlapon található portfólió választó nyilatkozat kitöltésével és a nyilatkozat pénztár részére történő megküldésével.

 

Belépéskor kötelező a portfolióválasztás. Aki nem választ portfóliót, az a Hagyományos portfólióba kerül besorolásra.

 

  1. Hogyan tudom megnézni, melyik portfólióban van a pénzem?

Tartalmazza az Ön

  • tagsági okirata
  • az egyéni számlaegyenlege és
  • megtekintheti a honlap egyéni tagi ügyfélszolgálata menüpontban.

 

  1. Mi az ÉK? (Értékelési Különbözet)

A tagra jutó hozamból a pénzügyileg nem realizált rész. Ez azokra a portfólióban lévő eszközökre vonatkozik, amelyeket nem adtak el, továbbra is a portfólió részei, piaci értékük azonban természetesen különbözik a bekerülési értéktől. Ennek a különbözetnek az összevont egyenlege az értékelési különbözet, amely lehet pozitív és negatív is. Példán illusztrálva: ha januárban veszek 10 darab részvényt 3.000 forintért (összesen 30.000 forint értékben), majd júniusban eladok belőle 5 darabot 3.200 forintért, a december 31-i árfolyam pedig 2.600 forint, akkor a pénzügyileg realizált eredményem 5*(3.200 - 3.000) = 1.000 forint, a pénzügyileg nem realizált eredményem, tehát az értékelési különbözet: 5* (2.600 - 3.000) = -2.000 forint, ugyanis 5 darab részvény még mindig a birtokunkban van, de piaci értéke már kevesebb.

https://www.otppenztarak.hu/g/onyp/spacer.gif

  1. Mi a (befektetési) portfolió?

 A befektető (vagy befektetők) által birtokolt értékpapírok (részvények, kötvények, befektetési jegyek, stb.) összességét jelenti.

Különleges esetben az egyetlen értékpapír fajtából – mondjuk OTP vagy MOL részvényekből álló – befektetést is portfoliónak nevezhetjük, de a befektetők általában azért alakítanak ki portfoliókat, mert el akarják kerülni, hogy befektetett pénzük értéke pusztán csak egy értékpapír piaci értékének változásától függjön. A portfolió jellegű befektetések elsődleges előnye tehát a több lábon állás gondolatán alapuló kockázatmegosztás (diverzifikáció).

A portfolióra vonatkozó fenti meghatározás független attól, hogy valaki magánszemélyként vagy vállalkozásként egyénileg fekteti be a szabad pénzeszközeit valamilyen, a piacon megvásárolható értékpapírba (részvény, államkötvény, kincstárjegy, stb.), vagy ehelyett kollektív befektetési formát választ , mely utóbbira jellemző példák az ún. befektetési alapok.

 A befektetési alapban – befektetési jegyek megvásárlása útján - elhelyezett pénzekből az alap kezelője egy nagy értékpapír portfoliót alakít ki, amin belül nincs megjelölve az, hogy melyik értékpapír melyik egyéni befektetőhöz tartozik, így valamennyien a teljes portfolió együttes hozamából (teljesítményéből) részesednek a befektetett pénzük arányában.

 A befektetési alapokhoz hasonlóan működnek a nyugdíjpénztárak is. A nyugdíjpénztárak esetében a pénztártagok által összegyűjtött vagyon együttesen kerül egyetlen nagy befektetési portfolióba, így valamennyi pénztártag a saját felhalmozott (egyéni számláján lévő) vagyonának arányában részesedik a portfolióban lévő értékpapírok együttes hozamából.

  

  1. Mi a befektetési politika?

A különböző kollektív befektetési formák (befektetési alapok, nyugdíjpénztári befektetések, stb.) esetében törvény írja elő, hogy valamennyi, az adott intézmény által kezelt portfolióhoz önálló ún. befektetési politikát kell készíteni. Összefoglalóan a befektetési politikában kell rögzíteni azt, hogy pontosan milyen típusú értékpapírok (szakszóval élve befektetési eszközök) kerülhetnek az adott portfolióba, az egyes értékpapír fajták egymáshoz viszonyított aránya a portfolión belül milyen szélső értékek között mozoghat, illetve mi az optimálisan követendő összetételi arány (szakszóval stratégiai eszközösszetétel), továbbá hogy mindezekből kifolyólag összességében a portfoliót milyen kockázatok és várható hozamok jellemzik.

A nyugdíjpénztárak esetében a jogszabályok (törvény és befektetési kormányrendelet) nemcsak a befektetési politika kötelező tartalmi elemeit sorolják fel, hanem ezen túlmenően az egyes vásárolható értékpapír fajták körét, valamint az egyes értékpapírfajták portfolión belüli összetételi arányaira vonatkozó alsó és felső korlátokat is meghatározzák. Ez a pénztártagok vagyonának védelmét szolgálja, elkerülendő azt, hogy a minél nagyobb hozamok elérése érdekében túlzottan kockázatos portfoliót alakítson ki bármelyik vagyonkezeléssel foglalkozó intézmény.

 

  1. Mi a (befektetési) portfolió kockázata?

 Egy befektetési portfolió kockázatát első megközelítésben a benne található befektetési eszközök (értékpapírok) összességének a kockázataiból származtathatjuk. Az egyes értékpapírok kockázatait különféle (igen sokfajta) kategóriákba sorolják. Ilyenek pl. a következők:

  • Az értékpapír kibocsátójának fizetőképességére vonatkozó piaci megítélés (hitelkockázat)
  • Az értékpapír kibocsátójának országában, vagy gazdasági ágazatában esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen gazdasági folyamatok, vagy kedvezőtlen hatású jogszabályok veszélye (országkockázat, devizaárfolyam kockázat, ágazati kockázatok)
  • Továbbá különböző, a portfoliókezelés során lebonyolított értékpapír-adásvételekhez kapcsolódó technikai jellegű kockázatok (vevő nemfizetési kockázata), stb.

A kockázatok egy része kiküszöbölhető:

Az adásvételi ügyletek technikai kockázatainak túlnyomó részét a tőzsdei kereskedési és fizetésteljesítési szabályok kiküszöbölik, de ami a fontosabb: egy befektetési portfolió teljes kockázata – hatékony befektetési politika esetén - mindig kisebb a portfolióban lévő egyes értékpapírok egyedi kockázatainak összesenjénél. Az alapkezelők ugyanis olyan befektetési politikákat alakítanak ki, amelynek révén a portfolióban lévő számos értékpapírfajta kockázatai részben kioltják egymást. Ez a már említett, több lábon állás gondolatán alapuló kockázatmegosztás, vagy más néven diverzifikáció.

Nagyon fontos továbbá az is, hogy egy kollektív befektetési formát (befektetési alap, nyugdíjpénztári alap) választó befektetőnek nem kell feltétlenül tisztában lenni az egyes értékpapírok fent leírt különféle kockázataival, két ok miatt sem:

  • a kockázatelemzés és kezelés feladata az alapkezelőé (vagyonkezelőé);
  • a különböző kockázatok végső soron az egyes értékpapírok, illetőleg a teljes portfolió piaci értékének árváltozásában, árfolyam-ingadozásában testesülnek meg.

Minél nagyobb tehát egy befektetési portfolió árfolyamának az időbeli ingadozása, annál kockázatosabb befektetésnek tekinthető.

Két azonos típusú, azonos piacon befektető és azonos hozamokat elérő befektetési portfolió közül az számít vonzóbb befektetésnek, amelyiknek kisebb az árfolyam-ingadozása.

A kockázatosság növekedésével a befektetés minimálisan ajánlott befektetési időtávja is nő, ugyanis matematikailag meghatározható az a minimális időtartam, amely alatt – adott befektetési portfolió esetében - a szélsőséges plusz-mínusz irányú árfolyam-ingadozások kiegyenlítik egymást. Ezért tudunk javaslatot tenni a pénztártagjainknak arra nézve, hogy nyugdíjkorhatárig hátralévő évei alapján a 3 választható portfolió közül melyik ajánlott a számára.

  

  1. Mi az árfolyamindex?

Több azonos fajtájú értékpapír (részvény vagy kötvény) bizonyos válogatási elvek szerint meghatározott csoportjának (ez az index kosara) átlagos piaci árváltozását mérő mutató. Az index mindig a kosárban található értékpapírok egy aktuális tőzsdei kereskedésnapi és egy fixen kijelölt bázisnapi „kosár” árának hányadosaként jelenik meg (ahol a „kosár” ár a kosárban szereplő értékpapírok árának - kosárbeli súlyokkal - súlyozott számtani átlagaként számolandó). Az egyes papírok kosáron belüli súlyát jellemzően az értékpapírok tőzsdén kibocsátott teljes tőkeértékeinek (kapitalizáció), valamint a forgalmazási adatoknak egymáshoz viszonyított arányiból származtatják.

Az index emelkedése illetve süllyedése egy bizonyos időszak alatt adja megadja a piac jellemző mozgását, átlagos teljesítményét. Az index emelkedése pozitív piaci helyzetet jelez és az indexben szereplő értékpapírok árfolyamának átlagos növekedéséről számol be, míg az index csökkenése negatív piaci hangulatot tükröz.

Pl. a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe a BUX, ami a hazai tőzsdei vállalatok átlagos teljesítményét mutatja. Jól ismert hazai állampapírpiaci indexek még a ZMAX, az RMAX, a MAX Composite és a MAX. Általában minden tőzsdének van hivatalos indexe, (New York – DJIA, Nasdaq, S&P 500, Frankfurt – DAX, London – FTSE), ugyanígy léteznek meghatározott országok vagy régiók (pl. Magyarország vagy Közép-Kelet-Európa), vagy egyes nemzetgazdasági ágak teljesítményét jelző indexek.

Különféle indexeket gyakorlatilag bárki kitalálhat és publikálhat, a sikerességüket az dönti el, hogy milyen széles körben terjed el a használatuk. Ilyen elterjedt indexek még pl. a következők:

  • CETOP20: a 20 legnagyobb tőkeértékű (kapitalizációjú) közép-kelet-európai tőzsdei vállalat
  • árfolyam alakulását mérő index.
  • MSCI WORLD: a Morgan Stanley Capital International – a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója - által számított, a világ fejlett részvénypiacainak (elsősorban Európa, Japán, USA) árfolyam alakulását mérő index.
  • MSCI EURO: a Morgan Stanley Capital International – a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója - által számított, a főbb nyugat-európai tőzsdei társaságok árfolyam alakulását mérő index.
  • MXEF: a Morgan Stanley Capital International – a világ egyik legnagyobb befektetési szolgáltatója - által számított, a világ feltörekvő részvénypiacainak (fejlődő Európa, DélkeletÁzsia, Latin-Amerika, Kelet-Európa) árfolyam alakulását mérő index.

 

  1. Mi a referenciaindex?

Az indexek másik fontos funkciója – azon túl, hogy az árfolyam alakulás bemutatása révén egyszerűen kezelhető, tömör és világos információt nyújt az adott tőzsde vagy mögöttes piac egészének egy időszak alatti teljesítményéről – az, hogy egyfajta viszonyítási alapot (referenciaindex = benchmark) nyújt a befektetők számára, hogy a saját portfoliójuk piaci értéke vajon lépést tartott-e a piac egészével, vagy efelett-ezalatt teljesített.

Ennek az összehasonlításnak a megkönnyítését szolgálja az, hogy egyfelől olyan sokfajta indexet publikálnak, másfelől, hogy a befektetők (így a kollektív befektetési formákban – mint a befektetési alapokban és a nyugdíjpénztárakban - összegyűjtött vagyon kezelői az alapkezelők ill. vagyonkezelők) olyan befektetési politikát alakítanak ki, amelyben a kezelt portfolió célul kitűzött értékpapír összetétele (stratégiai eszközösszetétele) egy vagy több ismert index értékpapír-összetételével (kosarával) azonos.

Miután a fenti indexeket minden (tőzsdei kereskedési) napon publikálják, ezért akkor, amikor a Pénztár közzéteszi a pénztári befektetési portfolió (jövő évtől már mindhárom portfolió) éves hozamát, akkor referenciaindexként elég mellé tenni a fenti súlyokkal kombinált publikus indexek azonos időszakra (jelen esetben ugyanarra az évre) vonatkozó értékét. Ebből a pénztártagok eldönthetik, hogy a Pénztár vagyonkezelője az adott értékpapírpiacok teljesítményéhez (árfolyam alakulásához) képest jobb vagy rosszabb teljesítményt nyújtott.

 

  1. Mi a különbség a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár között?

A magánnyugdíjpénztár az öregkori ellátás második pillére volt. 1997-ben vezették be a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát, ugyanakkor aki már aktívan dolgozott, választhatta a belépést. A tagdíjat a TB járulék terhére fizették a munkáltatók, azaz a magánnyugdíjpénztári tagdíjjal kevesebb lett az állami rendszerbe befizetett járulék. Emiatt a tagok kevesebb nyugdíjra számíthattak az állami rendszerből. A magánnyugdíjpénztári tagoknak 2011. január végéig kellett eldönteniük, visszatérnek-e az állami nyugdíjrendszerbe.

A nyugdíjrendszer harmadik pillére az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár alapvető célja a várható öregségi nyugdíj kiegészítése. Az önkéntes pénztári befizetés és tagság önkéntes vállalás eredménye.